Összesen:
0 Ft
Részletek
Hasonló termékek
Adatok
Vélemények
Szimbolika
Részletek
A nyaklánc teljes hossza: 70 cm.
Az üveggyöngyök mérete: 2-5 mm.
A szkarabeusz forma üveggyöngyök mérete: 13 x 10 mm.
Rendkívül strapabíró, tartós ékszer.
Erős, színtartó, surlódásnak, víznek ellenálló fűzőszállal készült, így akár vízben is magadon viselheted.
Fémmentes ékszer, így a fémre érzékeny hölgyek is viselhetik kellemetlenség nélkül.
A csomózás, és annak kioldása nem roncsolja a fűzőszálat, de a gyengéd, megfontolt kibontás mindenképpen ajánlott!
Hasonló termékek
Adatok
Felhasznált alapanyag
textil, üvegygyöngy
Stílus
bohém, nőies, romantikus, vagány, elegáns
Nyaklánc méret
közép hosszú, rövid
Raktárkészlet
0 db
Cikkszám
heper_nyalanc
Termék státusza
ÚJ
Tömeg
25 g/db
Vélemények
Nincsenek témák!
Szimbolika
A szkarabeusz ganajtúró (galacsinhajtó) bogarat formázó kultikus tárgy volt az ókori Egyiptomban.
Ezen rovarféle egyes fajait, főként a Scarabeus sacert szentként tisztelték az ókori Egyiptomban.
Egyiptomi neve, a heper megegyezik a hajnali Nap nevével, és egyben újjászületést, megtestesülést is jelent.
A galacsinhajtó a földbe rakja a petéit, így az ókorban azt hitték, a földből keletkezik, így vált az önmagából való keletkezés jelképévé, és így a felkelő Napévá is, melynek egyik legfontosabb tulajdonsága volt, hogy minden reggel újjászületik.
A szkarabeuszok fontos szerepet játszottak a halotti kultuszban; gyakran szkarabeuszamulettet tettek a múmia mellkasára (ez volt az ún. szívszkarabeusz). Ennek fontossága abban állt, hogy tanúskodott a halott mellett, amikor a túlvilágon az istenek ítélőszéke elé került. A sírok díszítésén is előfordul a bogár: VI. Ramszesz sírjában ábrázolják a Nap halálát és újjászületését, amint Nut égistennő lenyeli, majd újra megszüli a Heperként megjelenő Napot.
Amulettként leggyakrabban kékre vagy zöldre színezik.
Ezen rovarféle egyes fajait, főként a Scarabeus sacert szentként tisztelték az ókori Egyiptomban.
Egyiptomi neve, a heper megegyezik a hajnali Nap nevével, és egyben újjászületést, megtestesülést is jelent.
A galacsinhajtó a földbe rakja a petéit, így az ókorban azt hitték, a földből keletkezik, így vált az önmagából való keletkezés jelképévé, és így a felkelő Napévá is, melynek egyik legfontosabb tulajdonsága volt, hogy minden reggel újjászületik.
A szkarabeuszok fontos szerepet játszottak a halotti kultuszban; gyakran szkarabeuszamulettet tettek a múmia mellkasára (ez volt az ún. szívszkarabeusz). Ennek fontossága abban állt, hogy tanúskodott a halott mellett, amikor a túlvilágon az istenek ítélőszéke elé került. A sírok díszítésén is előfordul a bogár: VI. Ramszesz sírjában ábrázolják a Nap halálát és újjászületését, amint Nut égistennő lenyeli, majd újra megszüli a Heperként megjelenő Napot.
Amulettként leggyakrabban kékre vagy zöldre színezik.
